Forgólapátos vákuumszivattyú
GEV Forgólapátos vákuumszivattyú
Továbblépés a konkrét típus leírásokhoz
Olajkenésű forgólapátos vákuumszivattyú működési elve
A forgólapátos működés alapelve a nyomás növelése a térfogat csökkentésével. Ez a kialakítás kiváló szolgálatot teljesít akár nyomás, vákuum, vagy a kettő kombinációja esetén is. A hengeres kialakítású kamrában a forgórész excentrikusan van elhelyezve úgy, hogy a tetején majdnem hozzáérjen a henger falához. A rotorlapátok a forgórész hornyaiban találhatók. Amikor a rotor forogni kezd, a centrifugális erő hatására a lapátok kilökődnek és a henger falának belső felületéhez csúsznak. Az olajkenésű forgólapátos vákuumszivattyú esetében a henger fala és a forgólapát között olaj filmréteget képzünk, ez tömít, hűt és kenést is biztosít.
A két forgólapát között cella jön létre, amelynek térfogata a forgás során folyamatosan változik. A levegő a bemeneti nyíláson keresztül belép egy cellába, amíg a hátsó lapát el nem éri a bemeneti nyílás túlsó végét. Ezen a ponton a cella elérte a maximális légmennyiséget.
Ahogy a cella távolodik a bemeneti nyílástól, térfogata egyre kisebb lesz, így a levegő összenyomódik és a nyomás emelkedik. Egyes modellek kilépőszelepekkel vannak felszerelve a kimeneti nyílás mellett, amelyek megakadályozzák a kifújt levegő visszaáramlását a maximális nyomás elértekor.
Száraz üzemű forgólapátos vákuumszivattyú működési elve
A forgólapátos vákuumszivattyú működés alapelve ebben az esetben is a nyomás növelése a térfogat csökkentésével. Ez a kialakítás kiváló szolgálatot teljesít akár nyomás, vákuum, vagy a kettő kombinációja esetén is.
A hengeres kialakítású kamrában a forgórész itt is excentrikusan van elhelyezve úgy, hogy a tetején majdnem hozzáérjen a henger falához. A rotorlapátok, a forgórész hornyaiban találhatók.
Amikor a rotor forogni kezd, a centrifugális erő hatására a lapátok kidobódnak és a henger falának belső felületéhez csúsznak (érintkeznek). Ily módon két lapát között cella jön létre.
A levegő a bemeneti nyíláson keresztül belép egy cellába, amíg a hátsó lapát el nem éri a bemeneti nyílás túlsó végét. Ezen a ponton a cella elérte a maximális légmennyiséget. Ahogy a cella távolodik a bemeneti nyílástól, térfogata egyre kisebb lesz, így a levegő összenyomódik és a nyomás emelkedik.
Ez addig folytatódik, amíg a cellában a nyomás meg nem haladja a nyomókamrában lévő nyomást, majd a sűrített levegő kiáramlik a kimeneti nyíláson.
Egyes modellek visszacsapó szeleppel vannak ellátva, amelyek a maximális nyomás elérésekor megakadályozzák a kilépő levegő visszaáramlását.
Vákuum-kompresszor kombinált szivattyúk esetében a vákuum bemeneti nyílás alsó vége előre van tolva. A cella feltölthető a második bemeneti ágon keresztül is. A vákuum károsodásának elkerülése érdekében ez a második bemeneti nyílás körülbelül egy cellaszegmensre van a fő szívónyílástól mérve. A vákuum- és nyomáskapacitások aránya a bemeneti nyílás megválasztásával befolyásolható.
